A 6 legnagyobb horvátországi repülőtér

Horvátország a Balkán-félsziget északnyugati partvidékén fekvő, apró, félhold alakú, földrajzi szempontból igen változatos ország. Fővárosa az északi Zágráb.

A történelmi horvát régiók, Horvátország-Szlavónia (az ország felső részén), Isztria (az Isztriai-félsziget közepén, az Adriai-tenger északi partján) és Dalmácia alkotják a modern köztársaságot (a tengerparti sávnak megfelelően). A latin ábécé, a római jog, valamint a nyugat-európai politikai és gazdasági hagyományok és intézmények mind-mind itt maradtak.annak ellenére, hogy évszázadokon át számos idegen nemzet uralta.

Horvátország, amely a 20. század nagy részében Jugoszláviához tartozott, sokat szenvedett a szövetség felbomlása miatt az 1990-es évek elején. Horvátország végül európai sorsára jutott, amikor 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. Tony Fabijani horvát-kanadai történész szerint Horvátország hosszú múltját is beárnyékolták a nemzetként eltöltött viharos korai évek.

Szerbia vajdasági területe képezi a horvát félhold felső karjának keleti határát, míg Szlovénia és Magyarország az északi határt. A félhold teste egy hosszú tengerparti szakasz, amely az Adriai-tenger mellett húzódik, és déli pontja Montenegróig ér. Horvátország és Bosznia-Hercegovina a félhold mélyedésén belül egy hosszú határon osztozik, azonban ez a határvonallényegében elválasztja Dél-Horvátországot az ország többi részétől, és egy keskeny folyosót vág az Adriai-tenger felé.

Horvátország legnagyobb repülőterei

Horvátország repülőterek

Zágrábi nemzetközi repülőtér: Horvátország fő repülőtere, a zágrábi nemzetközi repülőtér az üzleti élet és a turisták számára egyaránt fontos belépési pontként szolgál, így a nemzetgazdaság létfontosságú része. Bár a repülőtér évente kétmillió embert tudott kiszolgálni, a repülőtéri szolgáltatások iránti igény egyre nőtt. 2009-ben a horvát kormány úgy döntött, hogy új terminált épít és üzemeltet egy köz-magán társulás keretében.

A pályázat megnyerését követően a Zágrábi Nemzetközi Repülőtér Társaság (ZAIC) 2013 decemberében vette át a repülőtér irányítását. 2017 márciusában került sor az új terminál átadására.

A projektet az Európai Beruházási Bank (EBB), a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Deutsche Bank és az Unicredit Bank Austria finanszírozta.

Horvátországban a turizmus jelentős gazdasági tényező és a munkahelyek nagy forrása. Az 1962-ben épült zágrábi nemzetközi repülőtér több fejlesztési szakaszon ment keresztül. 2009-re azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az évi kétmillió utas befogadására alkalmas utasterminál nem képes kielégíteni a növekvő piaci igényeket. A köz- és magánszféra partnerségével építenék és üzemeltetnék az új kikötőt, miután aa kormány pályázatot írt ki a tervezésére.

A projekt egy vadonatúj, korszerű utasterminál építését foglalta magában egy 30 évre szóló koncesszió részeként, amelynek célja a zágrábi nemzetközi repülőtér, a megye legnagyobb repülőterének kapacitásbővítése. A koncesszió értelmében az üzemeltető feladata a teljes repülőtér karbantartásának és üzemeltetésének felügyelete is 2042-ig, beleértve a kifutópályák felújítását és karbantartását, valamint a jövőbeli ingatlanok üzemeltetését.A projekt keretében egy vadonatúj, 1,8 kilométeres bekötőutat is építettek, amely az új, 65 000 négyzetméteres terminált összekötötte volna a környék úthálózatával. A jelenlegi terminált felújították volna, és bérbe adták volna a repülőtér ügyfeleinek.

Split repülőtér: A horvátországi Splitet kiszolgáló nemzetközi repülőtér neve Split Airport (horvátul: Zrana Luka Split), néha Resnik Airport (horvátul: Zrana Luka Resnik). Splitben, a Katella-öböltől nyugatra, Katella városában található, és a szomszédos Trogirig húzódik.

A repülőtér 2019-ben 3,3 millió utast kezelt, így a zágrábi repülőtér után a második legforgalmasabb Horvátországban. A nyári európai utazási főszezonban a repülőtér népszerű szabadidős célállomás, és a Croatia Airlines egyik legfontosabb célállomása, amely olyan népszerű európai célállomásokra indít járatokat, mint Athén, Frankfurt, London és Párizs.

Az első füves repülőtér Sinjben volt, és a jugoszláv Aeroput légitársaság 1931-ben indította el az első kereskedelmi járatot. Ezt az útvonalat egészen a második világháború kitöréséig fenntartotta, és Zágrábot Fiumén, Spliten és Szarajevón keresztül összekötötte Belgráddal. Ezek a járatok Splitet vagy a sinji repülőtérrel, vagy a Divulge vízirepülő állomással kötötték össze.

A repülőteret az 1960-as években Sinjből Resnikbe költöztették. 1966. november 25-én adták át hivatalosan a Darko Stipevski építész (Tehnika, Zágráb) által tervezett vadonatúj repülőtéri létesítményt. A mindössze 200 × 112 méteres előpálya 6 parkolóhelyet és 150 000 utas befogadására alkalmas volt. 1968-ban az utasok száma elérte a 150 737-et, 1969-ben pedig a 235 000-et. 1967-ben először bővítették az előpályát.hogy helyet csináljunk 10 repülőgépnek.

A 8. Földközi-tengeri Játékok forgalmának lebonyolítására, amelynek az év szeptemberében Split adott otthont, új, nagyobb terminálépületet építettek, amelyet Branko Gruica építész (Projektant, Mostar) tervezett, és 1979-ben adták át. 1987-ben 1 151 580 utassal és 7 873 leszállással a háború előtti legmagasabb utasszámot regisztrálták.

A volt Jugoszláviában 1991-ben kitört háború miatt az utasforgalom szinte nullára csökkent. Az ezt követő években a forgalom nagy részét a NATO és az ENSZ teherszállító repülőgépei, köztük a C-5 Galaxy, az MD-11, a Boeing 747 és a C-130 Hercules szállították. 1995 után a polgári forgalom ismét növekedni kezdett, és 2008-ban végül megdöntötte az 1987-ben felállított szintet.

A terminált 2005-ben Ivan Vuli építész (VV-Projekt, Split) jelentősen átalakította, és új kaput, üveghomlokzatot, valamint acélból és szövetből készült, többszínű LED-ekkel megvilágított "fákból" álló, elismert repülőtéri bejárati szerkezetet épített.

Az Ivan Vuli, Ivan Radeljak és Mate Aja által megalkotott új előpálya 2011-ben épült, és a korábbinál valamivel nagyobb kapacitással rendelkezik, miközben a biztonság is javult. A 13 millió euróba kerülő fejlesztés 34 000 m2 extra repülőgép-parkolóhelyet, valamint helyet biztosított az előpálya alatt a közelgő adminisztratív projekteknek.

Az alsó szinten raktárak, műhelyek, irodák és egyéb létesítmények találhatók, amelyek a szomszédos, 34 500 m2-es, 455 millió koronás terminálépületet támogatják. Az új előpálya déli oldalán egy innovatív zajvédő fal található, amely lezárható, ha egy repülőgép a közelben tartózkodik, és minden más alkalommal kinyitható, így a terminálépületből némileg zavartalan kilátás nyílik az Adriai-tengerre.

Június, július és augusztus a legforgalmasabb hónapok a repülőtéren, mivel az európai nyári vakációs szezonban jelentős az utazók beáramlása. A legforgalmasabb időszak a hétvégén van, amikor több mint 200 járat közlekedik és több mint 50 000 ember fordul meg. A repülőtér területén ezer olajfa található.

2019 nyarán fejeződött be a terminálépület bővítésére irányuló projekt, amely az eredeti terminálépület alapterületének több mint háromszorosát növelte, és a kapacitást évi 5 millió utasra emelte. Erre azért került sor, mert jelentősen megnőtt az utasok száma, különösen a nyári hónapokban. Míg az új részlegekben a check-in, az összes belföldi járatinduló, nemzetközi és belföldi érkező járatok, valamint a poggyászkiadás, az eredeti terminált felújították, és továbbra is használják a kiválasztott külföldi induló járatok számára.

A bővítési projekt részeként a D409-es állami utat keresztező zárt híd az újonnan épített parkolókhoz, buszterminálokhoz és autóbérlési létesítményekhez szállítja majd a látogatókat. A korlátozott előtéri hely és az a tény, hogy a repülőtér légitársaságainak nagy részét fapados légitársaságok teszik ki, miatt úgy döntöttek, hogy a jelenlegi bővítésbe nem építenek be sugárhídakat.

Dubrovnik repülőtér: A horvátországi Dubrovnik nemzetközi repülőtere Ilipi repülőtér néven is ismert. A repülőtér és Dubrovnik belvárosa közötti távolság mintegy 15,5 kilométer. Az utasforgalom tekintetében 2019-ben Horvátország harmadik legforgalmasabb repülőtere volt a spliti és a zágrábi repülőtér mögött. Emellett az ország leghosszabb kifutópályájával büszkélkedhet, így nagy távolsági járatok fogadására is alkalmas.repülőgépek.

Az európai nyári nyaralási szezon csúcsidőszakában a repülőtér a szabadidős járatok kedvelt megállóhelye. 1936-ban Jugoszlávia zászlós légitársasága, az Aeroput egy dubrovniki vízirepülő állomással hozta létre az első útvonalat a városba. Szarajevón keresztül Belgrádot, a nemzeti fővárost kötötte össze Dubrovnikkal. A következő évben Zágrábba is indítottak egy útvonalat. Azonban csak a1938-ban Dubrovnikban jelentős fellendülés volt tapasztalható a légi közlekedésben, köszönhetően az Aeroput gyakori járatainak Bécsbe, Brünnbe és Prágába, szarajevói és zágrábi megállókkal, valamint a Belgrád és Tirana közötti útvonal indításának, amely Dubrovnikban is megállt.

A Gruda repülőtér, amely 1936-ban nyitotta meg kapuit a kereskedelmi forgalom számára, és csak nyáron volt használatban, volt a város első üzemelő repülőtere. A II. világháború miatt azonban az Aeroput tevékenysége az 1940-es évek elején leállt. 1962-ben adták át a modern Dubrovnik repülőterét. A repülőtér 835 818 utast szolgált ki külföldi járatokon és további 586 742 utast belföldi járatokon a következő években1987, a jugoszláv légiközlekedés legnagyobb éve. 2005-ben, Jugoszlávia felbomlása után a repülőtér utasforgalma meghaladta az egymilliót.

Ma Dubrovnikban található az ország legmodernebb utasterminálja. 1962-ben épült a repülőtér korábbi épülete, amelyet azóta lebontottak, hogy helyet adjanak egy új, korszerű létesítménynek.

A projekt befejezése 70 millió euróba kerül, és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott hitelből fizetik ki. 2010 májusában nyílt meg a 13 700 négyzetméter alapterületű új terminál. A dubrovniki repülőtér évente kétmillió embert tud fogadni.

A, B és C a dubrovniki repülőtér három terminálrészlege. Miután az A terminált felváltotta az összes induló utas, beleértve az utasfelvételt és a biztonsági átvizsgálást, a tágas új C terminált 2017 februárjában adták át, és 2017 áprilisában kezdte meg működését. Az új terminál mintegy 1000 négyzetméteres check-in és kereskedelmi területtel, nyolc biztonsági sávval, egy indulási váróval és üzletekkel ellátott váróval rendelkezik.és catering-szolgáltatások, prémium társalgó és éttermek.

Tizenhat kapuval is rendelkezik, amelyek közül kettőt a helyi járatok, a másik tizennégyet pedig a nemzetközi járatok számára használnak. A repülőtér éves kapacitása 3,5 millió utasra bővült, 24 181 négyzetméteres területen. Az A terminál épületét jelenleg csak poggyászválogató létesítményként használják, miután véglegesen bezárták az utasforgalom elől. A jelenlegi B terminálépület, amely az utasokat fogadja, közvetlenül az új C terminál mellett található.

A repülőtér hosszú távú tervei egy új kifutópálya építését, valamint a jelenlegi kifutópálya gurulóúttá történő átalakítását irányozzák elő. A tervek között szerepel egy kiterjedt kereskedelmi övezet és egy négycsillagos repülőtéri szálloda kialakítása is.

Zadar repülőtér: a horvátországi Zadar városát kiszolgáló globális repülőtér. Zadar szívében, a Zemunik Donji városrészben található. Az Ala Littoria már 1936-ban megkezdte a rendszeres kereskedelmi járatok indítását Zadarba. 801 347 éves utasforgalmával a repülőtér Horvátország negyedik legnagyobb nemzetközi repülőterévé nőtte ki magát.

Egykor a repülőterek azon kiválasztott csoportjába tartozott, ahol a közutat gurulóút hidalta át. 2010. április 7-én a Horvátország felvételéről szóló tárgyalások során az Európai Unióval kialakított feltételek miatt az útvonalat leállították. 2013 áprilisától a zadari repülőtéren a Ryanair ottani létesítményének részeként egy Boeing 737-800-as állomásozott.

Európa-szerte nyolc helyszínre közlekedik, többek között Belgiumba, Németországba, Olaszországba és Lengyelországba. 2020 nyári menetrendjében három Airbus A320-as repülőgépet állomásoztat majd - közölte Lauda 2019 decemberében. A légitársaság 11 új járatból álló csomagot jelentett be a 2020-as nyári szezonra. A légitársaság a COVID-19 járvány miatt 2021 júliusára halasztotta a bázis debütálását, ahol a COVID-19 járvány miatt kétAirbus A320-200-asok és 37 útvonalat biztosítanak.

Pula repülőtér a városközponttól 6 kilométerre található, és a horvátországi Pulát kiszolgáló repülőtér. A repülőtér több kelet-olaszországi város, valamint Szlovénia egyes területeinek tartalékrepülőtereként van kijelölve. Fontos kapu Pulához és Isztria nagy részéhez, beleértve a Brijuni Nemzeti Parkot is.

A pulai repülőtér jelenlegi helyét korábban elsősorban katonai célokra használták, de 1967. május 1-jétől polgári repülőtérré alakították át, és 1987-ben 701 370 utast fogadott. Ugyanebben az évben kezdődött egy új terminálépület építése, amely évi 1 millió ember befogadására alkalmas.

A horvát függetlenségi háború miatt jelentősen csökkent az utasforgalom. Az ezt követő három évtizedben a repülőtér utasforgalma folyamatosan nőtt, és 2018-ban megdöntötte a korábbi rekordot. A járatszámoknak erős szezonális összetevője van, mivel a pulai repülőtérre érkező és onnan induló utasok többségét a nyaralók teszik ki.

A pulai repülőtér egy terminálépülete évente egymillió utas befogadására alkalmas. A repülőtér nemzetközi és belföldi járatokkal foglalkozik. A terminálon belül található néhány kávézó/snackbár és egy vámmentes bolt. Az utasok vagy gyalog mennek a terminálépületből a repülőgépekhez, vagy busszal jutnak el, mivel egyik kapunál sincs sugárhíd. Általában a következők használják kiAz európai légitársaságok a képzési járatok számára, mivel fekvése, általában egész évben kedvező az időjárás, télen pedig csökken a járatok száma.

Rijeka repülőtér: a horvátországi Rijeka fő repülőtere. 17 kilométerre található a rijekai vasútállomástól, Krk szigetén, Omialj városának közelében. A repülőteret több európai fapados légitársaság is használja, amelyek az észak-horvát tengerpartra szállítják a látogatókat, nyáron, amikor az ide irányuló forgalom nagy része zajlik. 1970 májusában nyitotta meg kapuit a rijekai repülőtér.

Josip Broz Tito és felesége az első járaton utazott. Fiume a második világháború előtt Jugoszlávia és Olaszország között volt felosztva. A Sauk-i leszállópálya biztosította a város jugoszláviai részének kiszolgálását. nemzeti légitársaság 1930-ban az Aeroput létrehozta a Sauk-ot Zágrábbal összekötő útvonalat, egy évvel később pedig a Zágrábot Saukon, Spliten és Szarajevón keresztül Belgráddal összekötő vonalat.

A várost 1936-ban az Aeroput összekötötte Belgráddal, Borovóval, Ljubljanával, Szarajevóval, Splittel és Zágrábbal. Az Ala Littoria olasz légitársaság által üzemeltetett rendszeres járatok a város olaszországi részét más olasz városokkal kötötték össze. A Grobnik repülőtér nehezen tudta kezelni a nagyobb repülőgépeket, mivel kifutópályái a város keleti dombjai közelében voltak. A Krk szigetére telepítésről szóló döntés a helyek értékelését követően született.Opatija közelében és Urinj közelében, ami néhány domb áthelyezését tette volna szükségessé, mivel a nagyobb repülőgépek kezdtek felszállni.

A rijekai repülőtér egyetlen terminálépületét 1970-ben építették a repülőtér kezdeti működéséhez. Az évek során kisebb fejlesztéseket végeztek. A terminálon 7 kapu található, 1 belföldi és 6 külföldi. Egyik kapunál sincs sugárhíd, így az utasok a terminálról egyenesen a kapuhoz sétálva szállnak fel a repülőgépre. Az érkezési területen csak egy csomagszalag van.

A felső szinten található egy szerény, a helyben készült árukra összpontosító vámmentes üzlet, valamint egy kávézó bár. Egy másik bár, ahol kisebb ételkínálatot találunk, a bejárati csarnokban található. A biztonsági ellenőrzés után a belföldi induláshoz nincsenek létesítmények. Nyáron több autókölcsönző cég nyitott irodát. A repülőtéren egyetlen, 2500 m hosszú, 45 m széles kifutópálya van.Mivel nincsenek gurulóutak, a repülőgépnek a kifutópálya végén meg kell fordulnia, és a kifutópályán gurulva kell visszatérnie a terminálhoz. A 14-es kifutópályán CAT I ILS leszállást segítő eszközök vannak.