8 a világ legrégebbi civilizációi közül

Melyek a legrégebbi civilizációk? Az évezredek során számos civilizáció emelkedett fel és bukott el. Az idők során az emberek elkezdtek megtanulni azonos ideológiákkal és célokkal rendelkező csoportokban élni, kis elszigetelt csoportokban, majd nagyobb közösségek kezdtek kialakulni. A korai ember évezredeken át fejlesztette a mezőgazdaságot, a fegyvereket, a művészetet, a társadalmi struktúrát és a politikát, lefektette a földművelést, a fegyvereket, a művészetet, a társadalmi struktúrát és a politikát.megalapozta azt, ami végül emberi civilizációvá vált.

Mezopotámia a világ első városi civilizációjának helyszíne. Azonban számos korábbi nép is létrehozott kifinomult közösségeket és kultúrákat, amelyek a civilizációk közé sorolhatók. Kr. e. 4000 körül Mezopotámia térségében, a mai Irak területén jelent meg a sumér kultúra első szakasza. A kultúra és a technológia területén fejlődtek, amelyek ma is léteznek.

Ez a cikk olyan civilizációkat tárgyal, amelyekről igazolni tudjuk, hogy valóban léteztek, ellentétben a legendákkal. Fedezzük fel a világ nyolc legrégebbi kultúráját:

Magnificient Legrégebbi civilizációk

Kezdjük a legősibb civilizációval, Mezopotámiával, amely egy virágzó és fejlett ősi civilizáció. Ezután következik az ókori egyiptomi civilizáció a Nílus partján. A maja civilizáció és a kínai civilizáció szintén a világ legrégebbi civilizációi közé tartozik, amelyek a listánkon szerepelnek.

A mezopotámiai civilizáció

A világ legrégebbi civilizációja a mai Irak területén, az ókori Mezopotámiában, i. e. 6500 és 539 között. Mezopotámia a két folyó közötti területre utal. Feltalálták a mezőgazdaság fogalmát, és az emberek fokozatosan elkezdték háziasítani az állatokat, hogy táplálékul szolgáljanak, és segítsék a földművelést és az élelmezést. A mezopotámiai kultúra csillagászati, matematikai és irodalmi eredményei jól ismertek.

A sumérok teremtették meg ennek az írástudó városi civilizációnak az alapjait. Ők voltak az elsők, akik létrehozták a kereskedelmet és az olyan vállalkozásokat, mint a fazekasság, a szövés és a bőrfeldolgozás. Ők vezették be a fémmegmunkálást és az építőipart is. A sumérok vezethették be a vallást azáltal, hogy papi rangokat hoztak létre, amelyek elkötelezettek voltak bizonyos istenségek rituális imádata iránt. Ezt zikkuratok, azaz tornyosuló, magasra törő épületek építésével tették.Az ékírás feltalálása i. e. 3200 körül a legismertebb mezopotámiai fejlesztés.

A mezopotámiai civilizációban beszélt első nyelv a sumér volt. Az ókori Mezopotámia egyik legjelentősebb vívmánya a kerék kifejlesztése volt, i. e. 3500 körül, amely nem a szállításra, hanem a fazekasság készítésére szolgált. A mezopotámiai civilizáció helyét végül az akkád civilizáció vette át.

Az ókori egyiptomi civilizáció

Az egyik legrégebbi és kulturálisan legváltozatosabb civilizáció, az ókori Egyiptom i. e. 3150 körül jött létre. Több mint 3000 éven át a történelem egyik legerősebb birodalma volt. A Nílus mentén nőtt fel, a mai Egyiptomban. Menasz király a Fehér Falaknál, Memphiszben alapított fővárost, miután egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot. Híres az egyedikultúra és fáraók.

Az egyiptomi civilizáció három szakaszból áll:

• A Régi Királyság a korai bronzkorban
• A középső bronzkori Középső Királyság
• A késő bronzkori Új Királyság

Az egyes szakaszok között voltak átmeneti időszakok is, amelyek változékonyak voltak. Az Újbirodalom az ókori Egyiptom csúcspontját jelenti. Számos politikai, társadalmi és kulturális fejlődést is elértek. Feltalálták az építési technikákat, hogy hatalmas építményeket, például templomokat és piramisokat építsenek. Ez utóbbi kiállta az idők próbáját, és ma is a világ hét csodájának egyike. Ezen kívül,kiváló szobrászati és festészeti technikákat honosítottak meg, és kivételes jártasságot mutattak az orvostudomány és a mezőgazdaság terén.

Az ókori egyiptomiak bevezették a matematikai rendszert, a gyakorlati orvoslás rendszerét és az öntözőrendszereket. Ők fejlesztették ki a történelemben ismert első fából készült deszkából készült hajókat és az üvegtechnológiát is. Ami az irodalmat illeti, új irodalmi műfajok bevezetésével ők is kivették a részüket.

Ők alkották meg a 356 napos naptárt és a 24 órás napot. Rendelkeztek egy egyedi írásrendszerrel, amelyet különleges körülmények között használtak, az úgynevezett hieroglifák. Az írók azonban a hieroglifák redukált formáit használták, amelyeket hieratikusnak és demotikusnak neveztek. A civilizáció végét Nagy Sándor Kr. e. 332-ben végrehajtott hódítása jelentette.

Maya civilizáció

A maja civilizáció a mai Yucatán területén, Dél-Mexikóban Kr. e. 2600-tól Kr. u. 900-ig létezett. A termékeny termőföldek segítették a mezőgazdaság fejlődését.

Gyapotot, kukoricát, babot, avokádót, vaníliát, tököt és paprikát termeltek. A majdnem 19 millió fős elképesztő népesség a civilizáció akkori gazdagságának csúcsát jelentette. Emellett kiváló kézműves termékeket, többek között díszes kerámiákat, kőépítményeket és türkiz ékszereket terjesztettek. A csillagászatban, matematikában és hieroglifákban is igen jártasak voltak.

A civilizáció egyediségét mutatja a napnaptár kifejlesztése a vésett írásrendszerük segítségével. A maja civilizáció úgy vélte, hogy a világ Kr. e. 3114. augusztus 11-én, a naptáruk első napján jött létre. Emellett sokan úgy vélték, hogy a világ 2012. december 21-én ér véget. Valamikor a nyolcadik és kilencedik század közepe között a civilizáció elbukott.A maja civilizáció összeomlásának okai továbbra is rejtélyesek.

A kínai civilizáció

Mivel a Himalája-hegység, a Csendes-óceán és a Góbi-sivatag vette őket körül, az ősi kínai civilizációk nemzedékeken át virágoztak a betolakodók vagy más idegenek beavatkozása nélkül. A kínai civilizáció a Sárga-folyó civilizációjával kezdődött, amely i. e. 1600 és i. e. 1046 között létezett. A Xia-dinasztiával kezdődött i. e. 2070-ben, majd a Shang és Zhou, ésvégül a Qin-dinasztia.

Az ókori kínaiak kiterjedt infrastruktúrát hoztak létre. Az ötödik században megépítették a Sárga és a Jangce folyókat összekötő Nagycsatornát. A csatorna megkönnyítette az utánpótlás és a katonai felszerelések átjutását a térségen.

A selyem és a papír kifejlesztése tette különösen ismertté ezt a civilizációt. Az iránytűt, a nyomtatást, az alkoholt, az ágyúkat és még sok más találmányt is a kínaiak vezettek be. A Kr. u. 1912-ben lezajlott Xinhai-forradalommal a Csing-dinasztia uralma Kína felett véget ért.

Az Indus-völgyi civilizáció

Az Indus-völgyi civilizáció, más néven a Harappan civilizáció, feltehetően a mai Északnyugat-India és Pakisztán területén létezett. 1,25 kilométeres kiterjedésű volt, ami az Indus-völgyi civilizáció elterjedését tükrözi. A Harappa ásatási helyszín után Harappan civilizációnak is nevezték.

A harappanok fejlett vízelvezető rendszereket, rácsszerkezetet, vízellátó rendszereket és várostervezést hoztak létre, amelyek mind segítették a városok terjeszkedését. A civilizáció feltehetően i. e. 2600 és i. e. 1900 között érte el csúcspontját. A Saraswati folyó kiszáradásával járó éghajlatváltozás okozta népvándorlás a harappan civilizáció végét jelentette.

Az ókori görög civilizáció

A történelem egyik legjelentősebb civilizációja az ókori görög kultúra. Elterjedt Itália, Szicília, Észak-Afrika és Franciaország legnyugatibb részein. A görögországi Argolid közelében található Franchthi-barlangban feltárt temetkezések szerint nagyjából i. e. 7250-re tehető.

A civilizációt különböző szakaszokra osztották, mivel hosszú ideig fennállt. Az archaikus, a klasszikus és a hellenisztikus korszakok a legismertebb történelmi korszakok. A görög civilizáció vezette be a szenátust és a demokrácia eszméjét. A görögök hozták létre az ókori olimpiát is. Ők alkották meg a korabeli fizika, biológia és geometria kereteit.

A perzsa civilizáció

Nagyjából i. e. 559-től i. e. 331-ig létezett a Perzsa Birodalom, közismert nevén az Akhaimenida Birodalom. A perzsák Egyiptomtól nyugaton Törökországig északon és Mezopotámián keresztül az Indus folyóig keleten több mint kétmillió négyzetkilométeres területet hódítottak meg. A mai Irán területén található. II. Kürosz alapította a Perzsa Birodalmat, és kedves volt a királyságokhoz és aaz általa elfoglalt városok.

A perzsa királyok létrehoztak egy rendszert egy nagy királyság irányítására. A perzsák birodalmukat 20 tartományra osztották, amelyek mindegyikét egy-egy kormányzó vezette. Megalkották a postai vagy futárrendszer kereteit. A perzsák egyistenhitű, azaz egy istenségbe vetett hitet is kifejlesztettek.

Dareiosz fia, Xerxész uralkodása alatt a perzsa birodalom kezdett szétesni. A királyi pénzt azzal tette tönkre, hogy hiába próbálta meghódítani Görögországot, hazatérése után továbbra is hanyagul költekezett.

A perzsák birodalmuk kiterjesztésére irányuló törekvéseit szétzúzták, amikor Nagy Sándor i. e. 331-ben hatalomra került. Ő volt a legjobb hadvezér, amikor még csak húszéves volt. Megdöntötte a perzsa birodalmat, és végigsöpört az ókoron.

A római civilizáció

A korai római civilizáció az i. e. 800 utáni évszázadokban alakult ki. Az ókori rómaiak a világtörténelem egyik legnagyobb birodalmát hozták létre. Csúcspontján a birodalom egy kis városból olyan birodalommá bővült, amely magában foglalta a kontinentális Európa nagy részét, Britanniát, Nyugat-Ázsia nagy részét, Észak-Afrikát és a Földközi-tengeri szigeteket. Ennek következtében Róma szoros kapcsolatban állt a görögökkel. A.Ettől kezdve a görög befolyás egyre jelentősebb szerepet játszott a római életben.

A királyok kora, amely Róma alapításával kezdődött és Kr. e. 510-ben ért véget, a római történelem első korszaka. A nép vette kezébe városának irányítását és alakította ki kormányát, miután mindössze hét király uralkodott. A felsőbb osztályok - a szenátorok és a lovagok - az új kormányzati rendszer, a szenátus alatt uralkodtak. Róma ettől kezdve Római Köztársaság néven vált ismertté.

Julius Caesar, aki i. e. 60-ban került hatalomra, Róma egyik legismertebb királya volt. Octavius, aki i. e. 44-ben követte Julius Caesart, Marcus Antoniusszal együtt uralkodott. Marcus Antonius halála után Octavianus lett Róma legfőbb uralkodója. Octavianust később Róma első császárává koronázták.

Róma első császára i. e. 31-ben emelkedett hatalomra. A Római Birodalom egészen a Kr. u. 476-ban bekövetkezett összeomlásáig fennállt. Az emberiség történelmének néhány leghatalmasabb császára is Rómában emelkedett és bukott. A Római Birodalom Kr. u. 286-ban két külön birodalomra, a keleti és a nyugati birodalomra oszlott, amelyek élén más-más császár állt. A nyugati Római Birodalom Kr. u. 476-ban omlott össze. Ugyanakkor a keleti rómaiA birodalom akkor bukott el, amikor a törökök átvették az irányítást fővárosa, Konstantinápoly felett) Kr. u. 1453-ban.

A római mérnöki és építészeti fejlesztések továbbra is hatással vannak a modern társadalomra. A rómaiak kétségtelenül szakértő mérnökök voltak.

Ez nyilvánvaló az országútjaikban, amelyek több száz kilométer hosszúságúak voltak a változatos domborzati viszonyok között, és döntő fontosságúak voltak a birodalom összekapcsolásában.

Az ív a római építészet vadonatúj újítása, amely a római mérnökök képességét mutatja be a nagyobb terhek kezelésében. A jellegzetes római építészet egyik nyilvánvaló példája a hatalmas római vízvezetékek íves kialakítása. A római vízvezetékek, amelyeket eredetileg i. e. 312-ben hoztak létre, lehetővé tették a városok növekedését, mivel vizet szállítottak a városi területekbe.

A latin a római irodalom írására használt nyelv. A római szerzők a latint fantasztikus irodalmi nyelvvé alakították át, amelyet a későbbi századok nagyra értékeltek, és utánozni igyekeztek. A latin írás egyik kivételes tulajdonsága, hogy szorgos politikusok oly sok latin írást alkottak. Összekeverték az írást és a politikát.

Az emberi evolúció után megjelenő legkorábbi civilizációk nélkül nem létezne a mai civilizáció. A civilizáció a vadászattól a mai társadalmakig és közösségekig különböző fejlődési szakaszokon ment keresztül. Minden civilizációnak megvan a maga része, legyen szó találmányokról, életmódról vagy kultúrákról.